Kinek kell vezetni jelenléti ívet? Hogyan kell a jelenléti ívet vezetni? A jelenléti ív vezetése körüli bizonytalanság állandóan jelen van a vállalkozások ügyviteli munkája során. Mielőtt rátérnénk arra, hogy a jelenléti ív vezetése kötelező-e, illetve amennyiben kötelező, kinek kell azt vezetnie és milyen formában, tisztázzuk magát a fogalmat.
Jelenléti ívet szokás vezetni társaságok taggyűlésén, kötelező előadásokon való részvételkor, fontos tárgyalásokon, munkahelyi értekezleteken és így tovább is lehetne sorolni a példákat. Magyarországon azonban általánosan elterjedt szokás szerint jelenléti ívnek nevezzük a Munka Törvénykönyve szerint kötelezően vezetendő munka- és pihenőidő nyilvántartást.
Jellemző, hogy még a munkaügyi ellenőrzés és az adóellenőrzés során is jelenléti ívet követelnek tőlünk. Mivel egy fecske nem csinál nyarat, ezért a szokásoknak megfelelően maradjunk mi is az általánosan elterjedt jelenléti ív kifejezésnél és nézzük meg, hogyan is kell az úgynevezett jelenléti ívet vezetni.
Aki viszont nem szeretne a jelenléti ív megszerkesztésével bajlódni, az alábbi linkről letöltheti:
Kötelező-e a jelenléti ív vezetése?
Mindenek előtt tisztázzuk, kire vonatkozik a jelenléti ív vezetési kötelezettség. Mivel jelenléti ívet egyetlen jogszabály sem definiál, ezért a Munka Törvénykönyve szerint járunk el, amely hatálya a munkáltatóra, a munkavállalóra, a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetre, az üzemi tanácsra, valamint a szakszervezetre terjed ki. Tehát ez azt jelenti, hogy munkáltatóként kötelező jelenléti ívet vezetnünk a munkavállalók munka- és pihenőidejéről.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy ez tulajdonképpen egy munkáltatói munkaidő nyilvántartás, amely csak a munkavállalókra vonatkozik. A már idézett Munka Törvénykönyve szerint: A munkáltató nyilvántartja a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét, a szabadság tartamát.
A jelenléti ív formája és tartalma
A jelenléti ív formája nincs meghatározva, de célszerű olyan formát választani, amely könnyen kezelhető és a szokásos A4 formátumban kinyomtatható. A tartalmát illetően szintén a Munka Törvénykönyvéhez kell fordulnunk, amely szerint a vezetett nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.
A fenti mondat körüli viták a munkaügyesek között jelenleg is tartanak, egyesek szerint a munka megkezdésének időpontját kell feltüntetni, mások szerint viszont a munkába érkezés időpontját. Mi most arra vállalkozunk, hogy ezt a vitát végérvényesen eldöntsük. Amennyiben időpontról és esetlegesen még a munkavállaló aláírásáról is beszélünk, akkor csak a munkahelyre való érkezés időpontja jöhet számításba, hiszen a konkrét munka megkezdésekor nem lehet a jelenléti ívhez elrohanni, a megérkezéskor viszont nem lehet eldönteni pontosan, hogy a munkavállaló mikor veszi majd fel a kalapácsot.
A naprakészség és a pontosság akkor biztosítható, ha a jelenléti íven a munkába (munkahelyre) érkezés és a munkából (munkahelyről) történő távozás időpontja szerepel, de ezenkívül szerepel rajta az eltöltött munkaidő is.
A megfelelő tartalmú jelenléti ív innen letölthető: Jelenléti ív 2020 letöltés – ITT!
Sok vállalkozó utólag próbálja meg az elmaradt jelenléti íveket pótolni. Ez nem tűnik szabályosnak, de még mindig jobb, mint egy esetlegesen kiszabott munkaügyi bírság. Aki gyorsan és automatikusan szeretné az elmaradt nyilvántartásokat pótolni, keresse fel az alábbi linken található oldalunkat, ahol talál megoldást a problémára.
Az egész évre automatikusan generálható jelenléti ív innen letölthető: