Az alábbiakban áttekintjük azokat a lényeges változtatásokat, amelyeket figyelembe kell venni a munkaviszony létesítésénél és a munkaszerződések tartalmi elemeinél.
A joggal való visszaélés
A Munka Törvénykönyve 7. §-a egyértelműen fogalmaz: “Tilos a joggal való visszaélés.”
Mit jelent ez? Ebben a törvényben eddig nem volt megfogalmazva, hogyan kell és lehet bizonyítani a joggal való visszaélés tényét. A törvény meghatározza a joggal való visszaélést, azaz “joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.”
Az új, módosított Munka Törvénykönyve szerint az esetleges perben a munkavállalónak kell bizonyítania a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és hátrányt. A munkáltató pedig köteles bizonyítani, hogy a munkajogi igény és a munkavállaló által bizonyított tény, körülmény vagy hátrány között nem áll fenn okozati összefüggés.
Amennyiben viszont a bíróság azt állapítja meg, hogy a munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor joggal való visszaélést követett el, a munkavállaló kérelmére a bíróság helyreállítja a munkaviszonyt.
A munkaszerződés tartalma
Azt már többször is leírtuk és mindenki tudja, hogy a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. Az is köztudott, hogy a munkaszerződést kötelezően írásban kell megkötni.
Amennyiben viszont a munkaszerződés nem tartalmazza a munkahely konkrét megnevezését, munkahelynek a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni. Ugyanígy, ha nincs meghatározva a munkaviszony időtartama, akkor úgy kell tekinteni, hogy a munkaviszony határozatlan időre jött létre.