Átalányadó változások 2023-tól az egyéni vállalkozók számára.
2023. január 1-től kedvező változások lépnek életbe az átalányadózó egyéni vállalkozók számára. Megváltoznak az átalányadó adó- és járulékszabályai.
FONTOS VÁLTOZÁS. Amennyiben a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó év közben családi járulékkedvezményt is érvényesít, akkor az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét negyedévente kell megállapítania és bevallania. Erre a 2358-as bevallás szolgál.
Az átalányadózás bevételi értékhatára.
2023. január 1-től az egyéni vállalkozó akkor is választhatja az átalányadózást, ha a 2022. évi vállalkozói bevételének összege meghaladja az éves minimálbér tízszeresét, azaz 24 millió forintotot. A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozónál pedig az éves minimálbér ötvenszeresét, azaz a 120 millió forintot.
A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.
Átalányadó költséghányad
- 40% – általános esetben
- 80% – jogszabályban rögzített tevékenységek esetén
- 90% – jogszabályban rögzített tevékenységek esetén
Személyi jövedelemadó bevallás - SZJA bevallás
Általános esetben csak szja előleget kell fizetni negyedévenként, ugyanúgy mint a 2022. évben. Fentebb már leírtuk, hogy Ha a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó év közben családi járulékkedvezményt is érvényesít, akkor az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét negyedévente kell megállapítania és bevallania a 2358-as bevallásban.
Társadalombiztosítási járulék - TB járulék
A társadalombiztosítási járulékot 2023-tól göngyölítéses módszerrel kell megállapítani.
Hogyan is működik ez a módszer?
A göngyölítéses módszer lényege, hogy a havi tb járulék alapja az év első napjától a tárgynegyedév utolsó napjáig átalányban megállapított szja-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, illetve negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel. A kapott értéket el kell osztani annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben fennállt.
Mivel az átalányadózó egyéni vállalkozó éves minimálbér felét el nem érő jövedelme továbbra is szja-mentes, ezért ez a jövedelemrész nem képez járulékalapot sem. Viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a biztosított egyéni vállalkozó tb-járulékának alapja 2023-ban is havonta legalább a minimálbér, ezért, ha a kiszámított összeg kisebb ennél, a járulékot a minimálbér után kell megfizetni.
Ezt a göngyölítéses módszert kell alkalmazni mind a főfoglalkozású, mind pedig a nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozóknak is. A nem főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak azonban nem kell figyelembe venniük a minimum-járulékalapra vonatkozó rendelkezéseket.
Szociális hozzájárulási adó - Szocho adó
A szociális hozzájárulási adót 2023-tól szintén göngyölítéses módszerrel kell meghatározni. Tehát negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévekben megszerzett szja-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévekben a szociális hozzájárulási adó alapjaként figyelembe vett összeget. Az így kapott összeget el kell osztani annyi hónappal, amennyiben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. Az szja-mentes jövedelem a szocho alapjának sem része.
A főfoglalkozású egyéni vállalkozónál az adó alapja továbbra is legalább a minimálbér 112,5 %-a. Ezért, ha a göngyölítéses módszerrel kiszámított szocho alapja kisebb ennél az összegnél, akkor a szochót a minimálbér 112,5 %-a után kell megfizetni.
Járulékbevallás gyakorisága
2023-ban változik az átalányadózó egyéni vállalkozóknál a tb-járulék és a szocho bevallás gyakorisága.
2023-tól a foglalkoztatónak nem minősülő, átalányadózó egyéni vállalkozónak – a tárgynegyedév adatait havonként külön feltüntetve – negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell elektronikusan benyújtania a bevallást a 2358 jelű nyomtatványon.