Kötelező társadalombiztosítás 2020
Magyarországon a társadalombiztosításban való részvétel a 1997. évi LXXX. törvény alapján kötelező. Ez a törvény rendelkezik a társadalombiztosítás ellátásairól, a magánnyugdíjra jogosultakról és e szolgáltatások fedezetéről.
A kötelező társadalombiztosítás rendszerében a biztosított a fent említett törvény szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján szerezhet jogot saját maga és hozzátartozója javára a társadalombiztosítási ellátásokra.
A pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege általában arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló befizetett járulékával.
Járulékfizetési kötelezettség 2020
A járulékfizetési kötelezettség alapvető feltételei:
- biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony és
- járulékalapot képező jövedelem.
Önálló tevékenység esetén mindig vizsgálni kell, hogy a munkavégzésre milyen szerződés alapján került sor, illetve milyen jövedelmet szerzett a magánszemély.
Fontos tudnunk, hogy a kifizetőnek nem csak az adóelőleget kell levonnia a magánszemélyektől, hanem a biztosítási jogviszony miatt a járulékokat is meg kell állapítania. Ráadásul a kifizetőt is terheli a foglalkoztatással kapcsolatos adófizetési kötelezettség.
Az egyéni vállalkozó, illetve a mezőgazdasági őstermelő az adófizetési és a járulékfizetési kötelezettségét saját maga teljesíti.
A biztosítottak által fizetendő járulékok összege:
- nyugdíjjárulék 10 %,
- egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 8,5 %.
A munkavégzésre irányuló (megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony) jogviszonyban álló biztosított személy a 1,5 % munkaerő-piaci járulék megfizetésére nem kötelezett.
Biztosítási kötelezettség
A társadalombiztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek megállapítása és a díjak fizetése minden foglalkoztatónak törvényben meghatározott kötelezettsége, az alábbiak szerint.
A foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási, járulék levonási, járulékfizetési és bevallási kötelezettség terheli. Ez a kötelezettség természetesen azokra a külföldi foglalkoztatókra is vonatkozik, akik Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztatják munkavállalóikat.
Ki minősül biztosítottnak
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint az alábbi alkalmazásokban álló személyek minősülnek biztosítottnak:
- a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírói szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszony, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló,
- a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,
- a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
- az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
- a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
- a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
- a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy,
- az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,
- a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év,
- a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,
- az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.